Rátót község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szentgotthárdi kistérség
Lakosság: 259 fő
Terület: 7.27 km²
Népsűrűség: 35,63 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Körmendtől 15 km-re a Lahm-patak bal partján fekszik a 8. számú főút mellett.

A Széll-kastély

Története

Rátót a hagyomány szerint eredetileg Gasztony majora volt. 1428-ben Rathodfolua néven említik először, ekkor Péter deáknak 4 adózó jobbágyportáját említik a helységben. [1] Neve a régi magyar Ratolt személynévből származik, melynek előzménye a német Ratold személynév. 1460-ban Poss. Ratholthfalwa, 1482-ben "Poss. Ratholthfolua al. nom. Vnakatheleke" néven említik. A Herman nembeli hermani Rátolt cs. birtoka volt. [2]

Vályi András szerint "RÁTÓT. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Rába Sz. Mihályhoz közel, mellynek filiája, határbéli földgye termékeny, egyéb javai is meglehetősek, szőleje nintsen." [3]

Fényes Elek szerint "Rátót, magyar falu, Vas vármegyében, a gréczi országutban, ut. p. Rába Sz. Mihály; 184 kath. lak., termékeny róna határral. Diszesiti a Cseh uraság lakháza" [4]

1865-ben vásárolt itt birtokot Széll József, melyen egy földszintes udvarház állt. Ezt fia Széll Kálmán reprezentetív 18 szobás kastéllyá építtette át.

A katolikus templom

Vas vármegye monográfiájában "Rátót, magyar község, 32 házzal és 205 r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A község a gráczi vasútvonal mellett fekszik." [5] "Itt van Széll Kálmánnak, a kitünő államférfiunak, Magyarország volt pénzügyminiszterének szép és nemes izléssel berendezett, kényelmes ujabbkoru kastélya és parkja. Ugy a nagyszabásu kastély, mint a remek, párját ritkitó növényzetü park a vármegye legszebbjei közé tartozik s nevezetessé teszik Rátótot, mely az illusztris államférfiunak kedvencz nyaralója. Közvetlenül a park mellett vezet el a vasútvonal és az állomás nehány lépésnyire van a park bejáratától. A parktól, az ellenkező oldalon, széles út választja el a majorságokat és gazdasági épületeket, ahol Széll Kálmán mintagazdasága és világhírü állattenyésztése van, mely immár az egész világ gazdaközönségének mintául szolgálhat és mint a német gazdák 1897. évi magyarországi tanulmányútja alkalmából, Rátóton időzve, egy német gazda megjegyezte, "az állattenyésztés tudományának a végletekig vitt, raffinált tökélye." A község földesurai 1848 előtt a Széll és Cseh családok voltak. " [6]

1910-ben a községnek 358 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A kastély jól átvészelte a II. világháborút, de ezután az ország többi kastélyához hasonló sorsra jutott. Hatalmas könyvtárát, levelezési anyagait, berendezését nagyrészt széthordták, minden az enyészeté lett. Csak néhány könyvet találtak meg utólag a falu házainak padlásán. A Széll Kálmánt ábrázoló nagyméretű festmény az önkormányzat épületébe került. Előbb gépállomás, majd kultúrház, később iskola működött benne. Jelenleg kastélyszállóvá alakítják át.

Nevezetességei

Széll Kálmán kastélya épült 19. századaban, 1890-ben Hauszmann Alajos tervei szerint felújították. Gyakran megfordult itt Deák Ferenc is aki a hagyomány szerint 13 fát ültetett az aradi vértanú emlékére. A Láhn-patak partján álló fák közül mára már öt elpusztult, helyükre újakat ültettek. Az itt álló obeliszkkel együtt ma is község emlékhelye, ahol minden év október 6-án koszorúzást rendeznek.
Római katolikus temploma 1991-ben épült. Háromhajós, fa haranglábas épület.

A község régi tűzoltókocsija

Híres emberek

Itt hunyt el 1915. augusztus 16-án Széll Kálmán politikus, miniszterelnök.

Következő községek

További községek